- 
Az alakulóban lévő Kecskeméti LC Kft. ügyvezetőjével, Telek Zoltánnal beszélgettünk a felnőtt csapat előtt álló feladatokról, aki izgalmas kihívásként, emellett a munka és a hobbi kellemes összekapcsolásként tekint új megbízatására.
Arra kérném, meséljen kicsit a labdarúgáshoz fűződő viszonyáról, hiszen tudomásom szerint igen gazdag pályafutás áll Ön mögött.
Szolnok megyéből, Martfűről származom, ott kezdtem el a labdarúgást és később bekerültem egy futball kollégiumba is. Onnan Vácra kerültem át egy futball gimnáziumba, akkor jutott fel a csapat az NBI-be, és a Csank-éra alatt igyekeztek összegyűjteni a tehetségeket, ennek Reszeli Soós István volt a koordinátora. Ifi válogatott lettem, és végig jártam az utánpótlást, majd Szegedre mentem földrajz-testnevelés szakra. A Vác akkor kölcsönadott a Szegedi Dózsának az NBIII-ba, ahol Gréczi Gabival is együtt futballozhattam. Ezt követően Pesten tanultam tovább, egy évet az ESMTK-nál töltöttem, majd Egerben fejeztem be tanulmányaimat. Ott négy évig az NBII-ben játszottam, Némedi Norbi csapattársam volt, Csuhay József, korábbi válogatott játékos pedig edzőm. Közben már érdeklődtem a pénzügy-számvitel iránt is, levelezőn elvégeztem a PSZF-et, és kezdtem nézelődni a civil élet felé is. A futballt nem akartam abbahagyni, de Egerben nem tudtam összeegyeztetni a két dolgot, és Jászberényben találtam olyan kezdő állást végül, ami mellett a futball is belefért. A szponzor cégénél tudtam elhelyezkedni, ez amolyan „sportmunka” volt, így nem ütközött a focival, ráadásul a gyár 50 méterre van ma is a pályától. Két jászberényi esztendő után munkahelyet váltottam, és ott már nem ment ilyen zökkenőmentesen a két terület összehangolása, így az NBIII-as Nagykátában folytattam másfél évig, onnan kerültem végül Kecskemétre 12 évvel ezelőtt, és itt is ragadtam.
A futball mellett, illetve azt követően mi töltötte ki életét?
Kecskemétre kerülve még két évet játszottam. Amikor Gréczi Gabi megtudta, hogy itt vagyok, elhívott Izsákra. A pénzügy-számvitel vonalon maradtam, dolgoztam könyvelő irodánál, pályázatíró cégnél, jó ideje pedig saját kft.-ben tevékenykedem. A munka mellett a tanulás is megmaradt, folyamatosan képeztem magam, a futballból hobbi lett.
Most azonban újra egy fontos részét képezheti mindennapjainak, hiszen vezetőként tehet a kecskeméti fociért. Kihívásnak, vagy izgalmas feladatnak tekinti a Kecskeméti LC Kft. ügyvezetői pozícióját?
Mindkettő igaz. Mindenképpen kihívás a kecskeméti futballt újra felkarolni, ugyanakkor izgalmas feladat is, hiszen sosem távolodtam el a labdarúgástól. Mondhatom azt is, hogy a hobbim és a munkám összefonódik majd, ami kellemes számomra.
Nyáron az NBI-es csapat megszűnése sokként érte a drukkereket, az építkezést a megye I-ből kellett elkezdeni. Mi kell Ön szerint ahhoz, hogy a kecskeméti foci újra elinduljon felfelé?
Egyrészről kell egy széles összefogás és akarat, aminek részét képezi a város és a támogatók köre, ezen felül olyanok, akik tenni akarnak a kecskeméti fociért. Úgy érzem, hogy kezd összeállni a kép, alakul ez az összefogás, ami biztos háttérrel működőképes lehet.
Némedi Norbert személyében egy korábbi KTE kedvenc tért vissza a kispadra, aki edzőként is bizonyított már. Érkezhetnek hasonló kaliberű játékosok is vele?
Az átigazolási időszak még csak most kezdődik, de természetesen ez a cél. Nagyon tisztelem, amit Norbi elért a labdarúgásban, úgy gondolom az ő személye már önmagában komoly garancia arra, hogy a csapat tovább erősödjön.
Milyen célt tűztek ki a tavaszi szezonra, mivel lenne elégedett?
A cél az, hogy a lehető legtöbb pontot szerezzük meg, emellett egy olyan előremutató közösséget alakítsunk ki a régi és újonnan érkező játékosokból, amivel még nagyobb célokat is kitűzhetünk a jövőre, hogy magasabb osztályban is meg tudjuk állni helyünket.
Szerző: KLC/kecskemetilc.hu