Szombaton a Lajosmizsei VLC volt az ellenfelünk hazai pályán, és noha az első játékrészben ránk ijesztettek a vendégek, a második félidőben nem hagyott esélyt csapatunk.
Jól indult a találkozó, hiszen alig néhány perc elteltével Salami rúgott szép gólt, ám ezt követően gondjaink akadtak a helyzetkihasználással. Több nagy ziccert is kihasználatlanul hagytunk, majd félóra elteltével Balog lőhetett büntetőt, ám Varga kivédte. Az ellentámadásból aztán jött a büntetés, Ponczók lökése utána mizseiek is próbálkozhattak, Móra Viktor pedig a jobb alsóba lőtt. Szünet előtt így is előnybe kerülhettünk volna, ám vagy Varga kapus védett bravúrral, vagy a védők blokkolták próbálkozásainkat.
Szünetben alaposan feltüzelhette azonban a csapatot Némedi Norbert, ugyanis percek alatt három gólt szereztünk. Előbb Kitl lőtt közelről egy lecsorgót a kapuba, majd Koncz Zsolt távoli lövését nézte el Varga, az ötperces roham végét pedig a szünetben beálló Selyem pörgetése zárta, így rögtön 4-1-re vezettünk. Innentől sem álltak le a mieink, a Lajosmizsének már csak a védekezésre maradt ereje. Több kapufa után végül Salami fejelt újabb gólt (mely egyben csapatunk idei 100. találata volt), nem sokkal rá pedig Koncz robbant be egy szögletre jó ütemben. A folytatásban újabb gól már nem esett, így végül 6-1-re nyertük meg a szomszédvári derbit.
A Kecskeméti LC így maradt a tabella élén úgyis, hogy a forduló rangadóján a Tiszakécske 4-0-ra verte a KHTK-t. Legközelebb április 2-án (vasárnap) 16:30-kor lépünk pályára Kalocsán.
Kecskeméti LC – Lajosmizsei VLC 6-1 (1-1)
Megye I. 20. forduló, Széktói Stadion
KLC: Mészáros – S. Juhász, Hajnal (Némedi 69.), Urbán, Farkas – Kitl, Ponczók (Nádudvari 66.), Koncz, Toricska – Balog (Selyem 46.), Salami.
LVLC: Varga – Nagy (Rónyai 75.), Fekete, Móra, Szabó (Cserni 78.), Juhász, Háry (Laczkó 51.), Kovács, Sajó, Dóka, Palotai (Hajdu 66.).
Gól: Salami (6., 63.), Kitl (47.), Koncz (49., 65.), Selyem (50.) ill. Móra (33. – büntető)
Sárga lap: Ponczók
Némedi Norbert: Két nagyon ellentétes félidőnk volt, bár a játék képe hasonlított. Sok helyzetünk volt az elsőben is, amiben nem is az volt az idegesítő, hogy kimaradtak, hanem a befejezések minősége. Gyorsan megszereztük a vezetést, aztán hiányzott megfelelő hozzáállás a kapu előtt, ez végül megbosszulta magát. A második félidőben már jobban koncentráltunk, így kijött a két csapat közti különbség. Intő példa ez, mert nem biztos, hogy mindig lesz ennyi sanszunk. Az eredményhez gratulálok, készülünk a jövő hétre!
Szerző: KLC/kecskemetilc.hu