Péntek József játékosként és edzőként is igyekszik alkalmazkodni

Annak viszont örül, hogy ott lehet kislánya mellett.

Péntek József játékosként és edzőként is ezer szállal kötődik a KLC-hez, hiszen rutinjával a pályán és a pályán kívül is segítségére tud lenni a fiataloknak. A kialakult helyzet őt is zavarja, de folyamatosan tartotta eddig is a kapcsolatot kis focistáival. Öröm az ürömben számára, hogy minden nap ott lehet kislánya mellett.

Hogyan éled meg a jelenlegi helyzetet?

Engem is nagyon váratlanul ért ez a kényszerű, focimentes időszak. Nehéz volt megszokni, már amennyire meg lehet szokni, hiszen már 25 éve az életem része a foci. Mindent megteszek azért, hogy most se hiányozzon az életemből, a tengó, a teqball és WC-papír dekázás is megy.

Az U7-es korosztály edzőjeként hogyan tartod a kapcsolatot a gyerekekkel?

A gyerekekkel kapcsolatosan már az elején is megfogadtam, hogy tartjuk a kapcsolatot, hiszen az ő korosztályuknál most alakul ki a focihoz való kötődés. A leállás utáni első héten arra kértem a szülőket, hogy az általam javasolt focis videók alapján sportoljanak, majd a felvételeket küldjék el nekem. Lelkesek, szerintem ez az újfajta gyakorlat még jobban összehozza a gyerekeket, szülőket egyaránt.

A megyei I-ben még mindig számíthatnak rád játékosként is, mennyire hiányzik a játék?

Játékosként az elmúlt években már egyre kevésbé tudtam meghatározó lenni, de mindig szívesen mentem edzésekre és meccsekre. Igyekszem az aktív éveket fenntartani azzal, hogy napi szinten mozgok, futok, biciklizem, teniszezem.

Hogyan telnek a napjaid?  

Alkalmazkodással, de ebben már egyre jobb vagyok. A viccet félretéve, itthonról dolgozom és a családomnak segítek. Utóbbi nagy öröm is egyben, hiszen részese lehetek a 3 hónapos kislányom, Petra mindennapjainak. Természetesen az egyesülettel is tartom a kapcsolatot, dolgozunk és bízunk abban, hogy együtt menni fog.

Szerző: Nyitray András